2010. március 24., szerda

Hóden titka próbanapló 2. rész

Fejes Veronika


Beszélgettem Ádámmal (Tompa Ádám - a Hóden titka c. darab rendezője) próba után, ezt egyvelegben, saját magam által mondatosítva adom tovább (mert Ádám szerint ő ezeket „elmakogta”):


A történet Yossarian útját örökíti meg. Központi téma a szabadság milyensége/megfoghatósága; az ember szabadsága és mindezzel szemben a világ szabadsága. A teremtett embernek fel kellene ismernie, hogy ő maga is csupán anyag, mint bármi a környezetében. Áll a fizikális testből és a lélekből, tároló edény tulajdonképpen a porhüvely, melybe bele lett préselve az értelem [ez a saját hozzáfűzni valóm].
Senki nem tekinthető felsőbbrendűnek, ezt kellene felismerni, ez a megfejtése a titoknak. A konklúzió az, hogy az ember nem egyfajta szentség, hanem egy profán csoda. (Érdekes volt, amit Ádám mondott, egy mesterétől hallotta ő is, hogy egyszer végig kellene nézni a fizikális testet és elgondolkozni azon, milyen humorosan vagyunk felépítve. Értve ez alatt a ’formákat’, amik például az arcunkat borítják: orr, száj, fülforma. –ez már filozófiai mélységeket felvető gondolat az ember szentségét illetve profánságát vitatandóan.)


Ádám nem akar semmit szájba rágni, nem akar tanítani, csak próbál egy szemléletet bemutatni.


Azt mondta, Hóden titka az ember egyszerű anyag létében rejlik. Kérdés és válasz ott lesz a színpadon.


A regényt pacifistának tartják, a rendező inkább humanistának, mivel pont arra próbálja meg felhívni a figyelmet, hogy figyeljünk egymásra. Túlságosan önzőek lettünk, mindenki csak magára figyel, látszatvilágot teremtünk magunk körül és mindent csak felszínesen közelítünk meg. A társdalomra egyre inkább jellemző a befelé zárás. Ádám szerint mindenkinek meg kellene vívnia a maga harcát, hogy saját magát legyőzhesse, és ez által túllépve az önzőségén felismerje a másik ember baját/harcát, és segítse. A másik emberre, a külvilágra való figyelem a legfontosabb. Viszont itt az ellentmondás, ez a harc nem történik meg, ennek a hiánya is benne van a darabban. A darab is kicsiben mutatja be ezt, egy mikor-világ, a támaszponton, ahol Yossarian játssza a főszerepet, szintén nem bízik az emberekben, közben folyton figyel és kíváncsi a körülötte levőkre.


Infók az előadásról:
http://www.merlinszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=535%3Ahoden-titka-j-h&catid=1%3Afoldal&Itemid=1

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése