Különös találkozásra került sor a Party című nonverbális előadás után a Merlinben. A Siketnémák Szövetségének pár tagja is meghívást kapott a darabra, s egyikük tolmács segítségével el is beszélgetett a rendezővel és a színészekkel. A magyar, a román, az angol és a siketnémák jelnyelve talált egy rövidke időre egymásra a színpad melletti kis szobában. Mi, halló emberek bepillantást nyerhettünk egy olyan ember gondolataiba, akinek egész élete úgy zajlik, mint ahogy mi ez alatt a másfél óra alatt éreztük magunkat. Andrei Grosu rendező a megszokott visszajelzések helyett egy egészen érdekes nézőpontból tekinthetett darabjára.
A színház szavak nélkül, csönddel körülvéve is lehet kifejező. Ebben az új szemszögű világban, a némaság világában a zene töltött be fontos szerepet. Követte a szereplők hangulatát, ki nem mondott szavait. A siketnéma úr nem érezte a zenét, ám mégis tudta követni a darabot, s bebizonyította, hogy ennek a rendhagyó előadásnak az élvezhetősége nem múlik a halláson. A Party érezhető, átélhető mű, hiszen rólunk szól, az emberek mindennapjait festi le egy újszerű nézőpontból.
Az úr megkérdezte tőlünk, hallóktól, hogy milyennek láttuk a darabot. Aznap este még nem állt össze bennem egy határozott kép, haza kellett mennem és át kellett gondolnom a felmerülő kérdéseket. Kezdetben elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy szavak nélküli színdarab le tudja kötni az ember figyelmét több mint egy órán keresztül. Tévedtem. A háttérre vetített képek, a zene, a humoros megoldások behúztak a darab világába. Abba a világba, amelynek eddig is, bár tudatomon kívül részese voltam.
A Party a maga egyszerűségében, az apróbb technikai hibák ellenére is komoly érzelmeket, gondolatokat váltott ki az emberből, hiszen a bemutatott élethelyezek a mi életünk és kapcsolataink részesei. Erre a másfél órára a halló, a siket, a szőke, a barna, az egyedülálló, a házas ember is egy közös atmoszférába került. Én szeretném azt hinni, hogy ez a valóság és nem állunk mindannyian egymagunk a tömegben, mint ahogy azt a darab állítja…
Hajdú Eszter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése