A következő címkéjű bejegyzések mutatása: próba. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: próba. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. április 22., csütörtök
Hangulatok a Foglalkoztató c. darab próbáján
Szavak sokaságából...
5 szereplő, instrukció, vákuum, „nem húzunk”, Pesti Est, 18 jelenet, beállás, író-rendező, szürke, részpróba, szerda, humanoid, éjszakai/elemző próba, „édes-bús”, munkainterjú, változás, átállás, játék játék, „Itthon vagyunk”, együttgondolkozás, lejárás, „Ne essünk szét”, szövegösszemondás, irodatorna, a foglalkoztató, „Pöcc”, szünet, szünet, rebarbara, gerjedés, piszkos jelent, egyben, jelenet, fényváltás, „Pöcc”, m(b)aszkok, „Nézz le az erkélyről forró nyár derekán a véres földre, könnyezik a flaszter.”, szerep, B-612-es kisbolygó, a jelenet kipucolása, hajtogatás, egybemenés, főpróba, széktörés, kitartott pillanat, „a két Lotti egyedül”, mikrofon, hentes, szünet, „Nagyon baba”
…összeáll a halmaz, ez lenne az előadás.
Fejes Veronika
Kiss Márton: Foglalkoztató
Premier: április 26. hétfő 19:30, MERLiN Színház
Címkék:
Foglalkoztató,
Kiss Márton,
próba
2010. március 24., szerda
Hóden titka próbanapló 2. rész
Fejes Veronika
Beszélgettem Ádámmal (Tompa Ádám - a Hóden titka c. darab rendezője) próba után, ezt egyvelegben, saját magam által mondatosítva adom tovább (mert Ádám szerint ő ezeket „elmakogta”):
A történet Yossarian útját örökíti meg. Központi téma a szabadság milyensége/megfoghatósága; az ember szabadsága és mindezzel szemben a világ szabadsága. A teremtett embernek fel kellene ismernie, hogy ő maga is csupán anyag, mint bármi a környezetében. Áll a fizikális testből és a lélekből, tároló edény tulajdonképpen a porhüvely, melybe bele lett préselve az értelem [ez a saját hozzáfűzni valóm].
Senki nem tekinthető felsőbbrendűnek, ezt kellene felismerni, ez a megfejtése a titoknak. A konklúzió az, hogy az ember nem egyfajta szentség, hanem egy profán csoda. (Érdekes volt, amit Ádám mondott, egy mesterétől hallotta ő is, hogy egyszer végig kellene nézni a fizikális testet és elgondolkozni azon, milyen humorosan vagyunk felépítve. Értve ez alatt a ’formákat’, amik például az arcunkat borítják: orr, száj, fülforma. –ez már filozófiai mélységeket felvető gondolat az ember szentségét illetve profánságát vitatandóan.)
Ádám nem akar semmit szájba rágni, nem akar tanítani, csak próbál egy szemléletet bemutatni.
Azt mondta, Hóden titka az ember egyszerű anyag létében rejlik. Kérdés és válasz ott lesz a színpadon.
A regényt pacifistának tartják, a rendező inkább humanistának, mivel pont arra próbálja meg f
elhívni a figyelmet, hogy figyeljünk egymásra. Túlságosan önzőek lettünk, mindenki csak magára figyel, látszatvilágot teremtünk magunk körül és mindent csak felszínesen közelítünk meg. A társdalomra egyre inkább jellemző a befelé zárás. Ádám szerint mindenkinek meg kellene vívnia a maga harcát, hogy saját magát legyőzhesse, és ez által túllépve az önzőségén felismerje a másik ember baját/harcát, és segítse. A másik emberre, a külvilágra való figyelem a legfontosabb. Viszont itt az ellentmondás, ez a harc nem történik meg, ennek a hiánya is benne van a darabban. A darab is kicsiben mutatja be ezt, egy mikor-világ, a támaszponton, ahol Yossarian játssza a főszerepet, szintén nem bízik az emberekben, közben folyton figyel és kíváncsi a körülötte levőkre.
Infók az előadásról:
http://www.merlinszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=535%3Ahoden-titka-j-h&catid=1%3Afoldal&Itemid=1
Beszélgettem Ádámmal (Tompa Ádám - a Hóden titka c. darab rendezője) próba után, ezt egyvelegben, saját magam által mondatosítva adom tovább (mert Ádám szerint ő ezeket „elmakogta”):
A történet Yossarian útját örökíti meg. Központi téma a szabadság milyensége/megfoghatósága; az ember szabadsága és mindezzel szemben a világ szabadsága. A teremtett embernek fel kellene ismernie, hogy ő maga is csupán anyag, mint bármi a környezetében. Áll a fizikális testből és a lélekből, tároló edény tulajdonképpen a porhüvely, melybe bele lett préselve az értelem [ez a saját hozzáfűzni valóm].
Ádám nem akar semmit szájba rágni, nem akar tanítani, csak próbál egy szemléletet bemutatni.
Azt mondta, Hóden titka az ember egyszerű anyag létében rejlik. Kérdés és válasz ott lesz a színpadon.
A regényt pacifistának tartják, a rendező inkább humanistának, mivel pont arra próbálja meg f
Infók az előadásról:
http://www.merlinszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=535%3Ahoden-titka-j-h&catid=1%3Afoldal&Itemid=1
Címkék:
Hóden titka,
próba,
Spidronműhely,
Tompa Ádám
2010. március 22., hétfő
Hóden titka próbanapló 1. rész

Hirtelen pillanatbenyomások, mikor belép az ember egy színházi zárt világba, a próbára akkor, amikor már csak napok vannak vissza a bemutatóig.
A próbateremben félkész díszlet, kellékek zacskóban, fekete fólia, aminek majd meglesz a maga többfunkciós szerepe. Vasszerkezet felépítve, ami messziről nekem úgy tűnt, mintha bambuszból lett volna, mikor közelről megnéztem, akkor derült ki, hogy a vizuális érzékcsalódás.
4 jelenetet is elpróbáltak, az idő iszonyatosan gyorsan telt. Kezdés szövegmondással, utána
színpadi akció, komoly szertornamutatványokat láthattam, komoly fizikális igénybevétele a testnek és közben hibátlan és érthető szövegmondás, néhol súgó igényeltetik, de ez még belefér. A rendező fergeteges, szinte az összes szerepet kívülről mondja. A már gördülékenyen haladó jeleneteket nem állította meg Ádám instrukciókkal, hagyta lemenni egészben és utána megbeszélték, mit kellene másképpen. Aztán megy újra az egész, némelyik jelentet letisztázzák többször is.A komoly alkotómunka mellett a pillanatnyi megállásokban nagyszerűen szórakozom, mikor az egymással összeszokott szereplők humoros helyzeteket produkálnak. Szóval kacagó-próba volt. Ha az előadást nézzük, majd az is ilyen helyzetet fog teremteni, rengeteg a humor a Hóden titkában, de a látottak mélyén nincs igazi őszinte nevetésre való ok.
Fejes Veronika
Címkék:
Hóden titka,
próba,
Spidronműhely,
Tompa Ádám
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)